Szia kedves kis kavicsom!

Szóval én arra gondoltam, ha persze te is ugy gondolod, hogy vagy ide vagy a blogosodba csinálhatnál egy olyan menüt, ahová ha az ember verset akar neked vinni, de nem a témáidhoz, akkor azt eltudja neked hozni és leirni valahová, külön azoktól a témáktól amelyeket te adsz meg. Van mikor igy nézelődöm és találok valamit amit szívesen megosztanék veled is, de témailag nem találok olyat, ahová betehetném. Persze, ha nem akarod nem baj. Végül is ide a vendégkönyvedbe is be lehet tenni, de szerintem a verseknek külön helyet kéne adni. Szerinted lehetséges lenne egy ilyen menü?

Most találtam egyet és mivel nincs ilyen téma a blogban gondoltam beteszem ide.

HoneyJen

Az élet

Megtanultam újra hinni a csodákban és a mesékben,
A tündérekben, boszorkányokban és szőke hercegekben,
Megtanultam, hogy én alakítom a világot magam körül,
Ha én boldog vagyok, akkor mindenki örül.

Én vagyok a valós és a valótlan, a minden s a semmi,
Én vagyok a hercegnő kinek Róla szólnak az álmai.
Ő az ki mindenkit megment, s csókja maga az éden,
A szőke herceg, kinek ölelésétől újra ver a szívem.

És én elképzeltem Őt és rátaláltam,
Semmi nem érdekel a karjaiban,
S nekem Ő a minden, a jó, s a rossz, az élet, és halál,
Az öröm s a bánat, az árnyék és a napsugár.

Az élet maga a csoda, tele örömmel s bánattal,
De Te döntöd el hogy mint kezdessz álmaiddal,
S ha el akarod érni, hogy vágyaid teljesüljenek,
Csak hinned kell bennük, magadban és mindet elképzelned.

Te szabod meg életed, s Te szabod halálod,
Te döntöd el megvalósítod e az álmod.
Tudod jól minden érted van s mindenért neked kell küzdeni,
De mily édes a nehéz győzelmet ünnepelni?!

Nem hiába vagy itt, s én se hiába vagyok,
Minden körülötted okozat és ok,
Ne hagyd el magad soha, mert oka van létednek,
Mindent elérhetsz amit akarsz, csak engedj a képzeletednek.

Az élet játék, s akár akarod akár nem, Nálad is egy bábu van,
De nem kell félni mikor esel ki, örülj annak, hogy benne lehetsz egy óriási játékban,
S nevesd végig, hisz nincs jobb érzés a szivböl jövő örömnél,
És majd halálos ágyadon utolsó percedben elmondhatod, Te igazán éltél!